A napokban hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai HIvatal (KSH) a tavalyi év adásvételei alapján azt a térképet, ami a hazánk településein eladott ingatlanok négyzetméterárait tartalmazza. Budapestre utcaszintű bontás is készült. Mi alapján számol a KSH? Az illetékhivatalokba beérkező adásvételi szerződéseken szereplő árakat veszi alapul a KSH, amikor a helyi átlagárat meghatározza. Ezek közül is csak azokat a szerződéseket tudja figyelembe venni, ahol az ár mellett az ingatlan négyzetméterben meghatározott mérete is rögzítésre kerül, hiszen csak így lehet négyzetméterárat számolni. Fontos szempont az is, hogy ne legyenek az egyes tranzakciók azonosíthatóak, ezért ahol egy településen vagy a fővárosban egy utcában háromnál kevesebb adásvétel történt, ott nem közölnek adatot, hiszen ebből ki lehetne számolni egy konkrét ügyletben érintett ingatlan árát. Ennek megfelelően 2023-ban összesen 60.089 szerződés adatait dolgozták fel, ez az összes adásvétel több mint fele (60,9%). Miben segíti ez a piaci szereplőket Az eladók és vásárlók is hozzáférnek ezekhez a térképekhez és táblázatokhoz a hivatal honlapján, ezért előfordulhat, hogy erre hivatkoznak az árazás során. Mi szakemberek azonban nemcsak a statisztikákkal és átlagokkal vagyunk tisztában, hanem azzal is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az adott ingatlan árát. Érdemes tehát az árazás során arra is felhívni a figyelmet, hogy miért lehet kevesebb vagy szerencsés esetben több a tárgyalás alapját képező lakás vagy ház ára, mint a KSH térképein található átlag. Nagy előnye ezeknek az adatoknak, hogy szemben a hirdetésekben látható árakkal, melyek az eladó vágyát tükrözik, itt az adásvételi szerződésekbe kerülő, valóban gazdát cserélő összegekkel számol a hivatal. Rekorderek A statisztikák amellett, hogy a gyakorlatban alapként, kiindulási pontként nagyon hasznosak lehetnek egy ingatlannal foglalkozó szakember számára, érdekességeket is tartalmaznak. 2023-ban például már nem budapesti, hanem egy balatonfüredi utca volt az ország legdrágábbja. Az Aranyhíd sétányon gazdát cserélő négy ingatlan átlagos négyzetméterára ugyanis százezer forinttal magasabb volt, mint a lista második helyén található fővárosi közterületen rögzített ár. Az első tízben egyébként nincs más vidéki cím, csak a budapesti belső kerületek illetve a 11. kerület egyik utcája szerepel. A megyeszintű összehasonlításoknál még mindig a főváros viszi a prímet, messze megelőzve Pestet és Hajdú-Bihart. A lista másik végén a kiskunlacházi Templom utca helyezkedik el, de mezőhegyesi közterületek és borsodi települések utcái is megtalálhatóak a legolcsóbbak között. További részletek Az adattár a családi házakat, a paneleket és a társasházi lakásokat is külön kezeli vagyis az ingatlan típusa alapján is differenciál. Könnyen kereshető település és ingatlantípus alapján is, így remek közelítő árakkal tud nekiindulni bárki egy számára ismeretlen területen is egy adott lakás vagy ház piaci árának meghatározására.
2024-11-26
A cikkben szereplő megállapítások saját véleményünket és álláspontunkat tükrözik, melyek a publikálást megelőző idők tapasztalataira épülnek, és az adott időszakra vonatkoznak.
Ezek is érdekelhetik: